Ismét egy érdekes dologra akadtam. Az ember szükségletek Maslow-féle piramisa.
Abraham Maslow a humanisztikus pszichológiával foglalkozott.
1950-es években dolgozta ki a szükségletelméletét ez a Maslow-piramis vagy Maslow-szükséglethierarchia.
Ez az elmélet az elmúlt időkben a motivációkutatás egyik alaptételévé vált.
Ellenben sok bírálatot is kapott, mégis számos helyzetben valóban magyarázatot ad az emberi viselkedésre.
Lássuk!
Abraham Maslow szerint az emberi szükségleteket hierarchikusan lehet rangsorolni.
1.A piramis alján az alapszükségletek, a létfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek helyezkednek el.
2.A létfenntartás megteremtése magával hozza a biztonsági szükségletek kialakulását: ez a megszerzett javak megóvását, védelmét jelenti.
3.A szociális szükségletek az ember társas lény mivoltából fakadnak. A szociális szükséglet kapcsolatteremtési, összetartozási szükséglet. Ennek kielégítése érdekében törekszik jó családi, érdeklődésének, gondolkodásmódjának megfelelő baráti, munkahelyi kapcsolatokra.
4.Az ember igyekszik megtalálni helyét a többiek, a társai között, ebből fakad az elismerés iránti szükséglete: igyekszik elfogadtatni magát, elismertetni egyéniségét, képességét, rátermettségét.
5.A piramis csúcsán az önmegvalósítás szükséglete áll. Az emberek egy része erős késztetést érez arra, hogy képességét, tehetségét maximálisan kihasználja.
A Maslow-elmélet alapelemei
1.A motiválás igen komplex dolog, nemcsak egy motiváló tényező hat ugyanabban az időpontban vagy időszakban.
2.A szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni, mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. Pl. ha valakinek nincs ruhája és éhezik, akkor kevésbé valószínű, hogy az önmegvalósítás lesz (pl. művészet) a legfontosabb számára.
3.A kielégített szükséglet nem motivátor. Mindig többet (vagy mást) akarunk.
4.Sokkal több módja van a magasabb szintű igények kielégítésének, mint az alacsonyabb szintűekének.
5.Az ember számára fontos, hogy érezze: szükség van rá. Minden ember azt szeretné, ha egyénként kezelnék. Meg kell adni neki a felelősségvállalás lehetőségét.
Ezek csak az első elméletét jelentik, később már 7 szintet határozott meg két csoportban:
I. hiány alapú szükségletek: „D” szükségletek, azaz hiányszükségletek → elérésük feszültségcsökkentéssel jár
1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás
2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság
3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat
4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások általi elismerés, hírnév, becsvágy
II. növekedés alapú szükségletek:„B” szükségletek, azaz növelik a belső feszültséget → cél a bennünk lévő lehetőségek kiaknázása
5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
7. Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket
Ennek a két kategóriának megfelelően kétféle szeretetszükséglet-típust különít el:
1. B-szeretet jellemzői:
Öröm kíséretében tudatosul, és teljességgel élvezhető. Mivel nem birtokló, és inkább csodáló, mintsem a szükségleteken alapul, nem okoz bajt és mindig örömöt ad.
Soha nem telítődik, vég nélkül élvezhető. Általában növekszik, ahelyett hogy eltűnne. Belsőleg élvezhető. A szeretet cél, nem pedig eszköz.
A B-szertetettel rendelkező emberek:
Kölcsönösen függetlenebbek egymástól, autonómabbak.
Kevésbé féltékenyek, kevésbé érzik fenyegetve magukat, kevésbé szenvednek szükségállapotoktól.
Sokkal individuálisabbak, érdeknélkülibbek.
Sokkal szívesebben segítik hozzá a másikat az önmegvalósításhoz, büszkébbek a másik diadalaira, altruisztikusabbak, nagyvonalúbbak és gondoskodóbbak.
A másik legigazibb, legbehatóbb megismerése a B-szeretetben lehetséges.
2. D-szeretet:
deficitszeretet, hiányszeretet vagy önző szeretet.
A szeretetszükséglet a hagyományos értelemben hiányszükséglet: a szeretetéhség hiánybetegség, mint a sóhiány vagy a vitaminhiányos állapotok. Ha a szeretet nem elérhető, komoly patológia alakul ki, ha viszont kellő időben elérhető, megfelelő mennyiségben és megfelelő módon, akkor a betegség elhárul.
A hiánymotivált emberek jellemzői:
Sokkal jobban függenek más emberektől, mint azok, akiket a növekedés motivál: nagyobb szükséget szenvednek, így jobban kötődnek és vágyakozóbbak. Ez a függőség színezi és korlátozza a személyközi kapcsolataikat.
Más embereket elsősorban szükségletkielégítőknek vagy a gondoskodás forrásainak látnak. Nem egészként, bonyolult, egyedi individuumokként látják a többi embert, hanem inkább a hasznosság szempontjából ítélik meg őket. Ez ahhoz a kapcsolathoz hasonlít, amilyenben pl. a lovakkal, a pincérekkel stb. vagyunk: eszközként tekintünk rájuk és használjuk őket.
A szükségletkielégítő emberek felcserélhetőek: mindegy ki biztosítja a csodálatot, biztonságot és szeretetet.
Birtokló jellegű, kielégíthető.
A másikra eszközként tekint.
A szorongás, ellenségesség megjelenése várható.
Maslow megközelítését számos kritika érte.
Előszőr is ez a hierarchia az angolszász kultúra átlagemberére jellemző a valóságban sokszor tapasztalható olyan eset, amikor a vizsgált egyént egyszerre több szükséglet motiválja, vagy úgy motiválja egy magasabb szintű szükséglet, hogy az alatta levő szükségletek nincsenek teljesen kielégítve.
Az elméletet több bírálója hiányosnak nevezte. Bizonyos – az emberi viselkedés látszólagos irracionalitása miatt bekövetkező – esetekben a hierarchia nem érvényesül (például éhségsztrájkolók esetében).
Nagyjából ennyi. Sok mindent megtudtunk az emberi szükségleteinkről. A kérdés már csak az, hogy ki, mire használja fel ezt a tudást ?
A cikk érdekességképpen készült, ha érdekesnek találtad, de kevésnek tartod keress rá!
Tetszett a bejegyzés? Legyél te az első aki kedveli és megosztja !