Piri Reis titokzatos világtérképe. Térkép, ami megelőzte korát?

Piri Reis régi térképe olyan ismereteket ábrázol amelyről még a 20. század elején sem voltak biztosak.

A forrásul szolgáló térképek tartalma meghaladták az akkori európai földrajzi ismereteket.Ebből megállapítható, hogy Kolombusz előtti időből származnak,mégpedig a a sarkvidékek eljegesedése előtt.

Piri Reisz legismertebb, 1513-as világtérképéből csak egy kis szelet maradt az utókorra. A térképdarabra a Topkapi palota Oszmán Birodalmi Irattárában dolgozó kutatók bukkantak rá 1929-ben. A térkép megtalálása, bár másolatokat
küldtek a legfontosabb múzeumoknak, akkoriban nem vert föl nagy port. Csak 1956-ban történt, hogy egy látogató török tengerésztiszt másolatot ajándékozott az amerikai haditengerészet washingtoni Térképészeti Hivatalának.
1950-es években a térképet a világ legnagyobb földrajztudósai (Charles Hapgood, Arlington Mallery, Walther, D. Lineham stb.) vizsgálták.

A 65×90 cm nagyságú, őz- vagy gazellabőrre festett térképdarab az Atlanti-óceán két oldalát, Közép- és Dél-Amerikát, Afrika nyugati részét és az Ibériai-félszigetet ábrázolja, s egyeselméletek szerint az Antarktisz partvonala is megjelenik a térképen.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy az ábrázolt déli partvonal azonos Antarktisz partvonalával, amit az első pillanatban mindenki képtelenségnek tartott, hiszen a déli földrészt csak 300 évvel később fedezték fel. Ami még ennél is rejtélyesebb, hogy a tökéletesen részletezett partszakasz egy olyan földtörténeti időszaknak megfelelően mutatja be Antarktiszt, amikor a
felszínt még nem borította jégtakaró. (Oronce Finé francia térképész 1532-ben szintén egy hihetetlen pontosságú térképet készített részben ősi térképekről, s ezen is jég nélkül szerepel az Antarktisz.)

Hapgood földrajztudós szerint Piri Reisz olyan térképeknek juthatott a birtokába, amelyek akár az ókori világ legnagyobb könyvtárából, az Alexandriai könyvtárból származhattak. Hapgood figyelmét elsősorban Antarktisz ábrázolása keltette fel. A kéregmozgásra vonatkozó elmélete alapján arra a következtetésre jutott, hogy a térkép – a napjainkban hatalmas jégtakaróval borított – déli kontinens valódi partvonalait mutatja abból az időből, amikor
az még jégmentes volt. Elképzelését nemcsak saját kutatásaira alapozta.
Hapgood az amerikai hadsereg szakértőinek a véleményére,valamint az 1949-es brit-svéd-norvég expedíciószeizmológiai kutatásának eredményére támaszkodott.
A brit-svéd-norvég expedíció méréseinek eredményei alátámasztották, hogy a Piri Reisz térképén ábrázolt partvonalazonos az Antarktisz jégtakaró alatti partvonalával.
A kérdésben igen eltérő magyarázatok születtek. Steven Dutch az Antarktiszra vonatkozó megállapításokat is megkérdőjelezte. Szerinte annyi történt, hogy Piri Reisz a dél-amerikai földrész déli részének partvonalát pontatlanul rajzolta meg a másolások után és kelet felé görbítette azt el. Véleménye szerint a térkép egy portolán, amely ortografikus vetület alapján készült. Az ortografikus vetületben szerkesztett térkép olyan képet mutat, mintha a világűrből látnánk a Földet. Arra viszont nem tudott érdemleges választ adni, hogyan került Antarktisz további középkori térképekre többé-kevésbé megfelelő hosszúsági fokokon, és a 20. században megismert jégtakaró alatti partvonallal ábrázolva.
C. Hapgood, A. Mallery és más kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az eredeti térképet olyan ősi emberek készíthették,akik még azelőtt mérték fel a világot és egyben Antarktikát, mielőtt azt a jég elborította, és akik a térképkészítés igen magas szakértelmével rendelkeztek.Piri Reisz térképe ma is viták középpontjában áll.

forrás + képek : Wikipédia 


 

Tetszett a bejegyzés? Legyél te az első aki kedveli!