Összegyűjtöttem néhány érdekességet a Karácsonyról.Lássuk!
Ahogy nő a sötétség annál ingerültebbek, feszültebbek az emberek, így sokkal könnyebben bántják egymást, ami nem jó. Fényre vágyunk. Így volt ez régen is és most is. Gyertyát gyújtunk és örömmel nézzük a karácsonyi fények pompázását utcákon házakban.
Régen ez az ünnep igazi szertartás volt ami nem egy két napig ,hanem akár egy hónapig is eltarthatott.
Megjegyzés : A SZER = a rend,az összetartó,megtartó erő .TARTÁS= tartása, megőrzés.
Érdekességképpen megjegyzem,hogy sok magyar szavunk része ez a szó ,hogy SZER.
pl: szer-tartás, szer-kezet, szer-etet, szer-telen, szer-elem stb…)
Karácsony napjainkban
Karácsony
A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után,amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek.Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.
A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.
Napjaink fő tevékenysége a VÁSÁRLÁS lett !
A téli napforduló
A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata. A Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn. Ez az időpont, amikor éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik. A Föld forgástengelyének a ferdesége miatt a két időpont delelési magassága közt eltérés mutatkozik.A téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén.A nyári napforduló alkalmával a nappal. a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb.
Más szóval ha a Föld északi féltekéjén a sötét hosszú éjszaka az úr, a déli féltekén a hosszú világos nappal és fordítva.
A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én vagy 20-án), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én). A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót.
A nyári napforduló az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van.
Karácsonyi morzsák a régmúltból
Ősi Mithrász-ünnep
Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa.
Kép forrás : Wikipédia
A Bikaölő Mithrász a felkelő nap istene így világosság istene, a perzsa vallás megváltója lett, aki a jóság és az igazság küzdelmében a diadalmas vezér szerepét játssza.Egyes mítoszok szerint december 25-én született egy szűztől (más mítoszok szerint sziklából). Nagy mesternek tartották, ő volt a bölcsesség, az igazság és a hit. Funkciója miatt megváltónak is hívták.
Nekem feltűnt némi hasonlóság a keresztény karácsonnyal.
Hunok hitvilága a Kerecsen szertartás
Szorosan idetartozik a Hunok hitvilágából a téli napforduló a kerecsen sólyom röptetésének a napja.Ez ugyanaz mint a magyarok sólyomröptetése.
Igazából a hunok és a magyarok hitvilágában szokásaiban tárgyaiban stb… annyi a közös dolog , mintha nem is külön nép lenne, hanem egy.
Kerecsen ünnepe
Öreg Isten(Arany Atyácska) a teremtő Isten, Boldogasszony az Isten női oldala, a gyermekük Világfigyelő Fiú. Ez volt a Hunok Magyarok „szentháromsága”. Apokrifokból tudjuk, hogy Jézus idején az Isten női oldala még méltó módon volt kezelve.
(Nem úgy mint ma!)
A természet tisztelete,a Nap, a fák, a csillagok imádata nem panteizmus, hanem az isteni teremtés egész világban való jelenlétének az ünneplése.
A kerecsen sólyom királyi madár, ezért röptetése királyi, fejedelmi szertartás volt. A Turul fia, a Turul-nemzetség leszármazottja az, aki a napfordulón sólyomröptetésével égre segíti – segítette – az újjászülető Napot. A sólyom az eurázsiai pusztákon élő népek és egyben a magyarság fénymadara. Ő az, aki legközelebb repül a Naphoz, üzenetvivő,közvetítő az Ég és a Föld között. A téli napfordulón való röptetése segítette az elgyengült Napot az égi pályáján a felemelkedésben. Ez volt az égen fehérlő erejét vesztett Napnak ,újjászületését segítő szertartás,.
Decemberi csillagos égbolton
A Világ Világosságának a születése, akit az égi Csodaszarvas segít fel az égre. Ágas- bogas agancskoronája a rajta világító csillagokkal a Tejutat és a téli csillagos égboltot idézi, és agancsa között hozza a fölkelő Napot, életre segítve a Csodaszarvas Fiút. A decemberi égbolton ott repül a felkelő Nappal együtt a sas, az Aquila csillagkép, a mi sólyom madarunk. A Csodaszarvas az égbolton a Cassiopeia „W” alakú csillagképe, melynek valódi neve Kushiopeia (jelentése Kusok Királynéja). A Nyilas csillagkép állata az égi Ló és az égi Szarvas, lassan feledésbe merülő mitológiánk két szimbolikus állata.
A tűztisztelet szertartás
A kerecsen sólyom röptetésével járt együtt a tűztisztelet szertartása, a szent tűz gyújtása, amit csak bizonyos fa dörzsölésével volt szabad megtenni. A fából gerjesztett
tűz, a fában rejtőző tűz elem felszabadítása a fa elem feláldozása a tűz oltárán. A tüzet
nem volt szabad fújni, csak legyezni. Vassal tilos volt a tűzbe nyúlni. Életével
fizetett, aki megfelelő tisztelet nélkül közeledett ehhez a tűzhöz. A tűzszertartás több
napig tartott. A szent tűz mellett virrasztottak, dobolással, énekléssel segítve a Nap
újjászületését.
Első nap : Meggyújtják a „nyugati tüzet” nyugaton. Itt a lélek megtisztulásáról van szó. Ezen a napon jön a jelképes Bőzön Bika.
( Jé itt is egy bika, mint Mithrász esetében)
A bika egyik kezében zsák van a másik kezében láncos bot.A Bözön bika zsákjában elviszi a rosszat. Ezért féltek tőle a rossz emberek gyerekek. De ha zsákjába teszi az ember az elkövetett „bűneit” azt is elviszi. A zsákba kapott holmit távozása után a földbe ásta.
(Mire hasonlít ez a szokás hmm…? )
A második nap gyújtják a „keleti tüzet” keleten. Ez az újjászülető fény. A tűzbe ajándékokat dobáltak az isteneknek. Ekkor jött a jelképes ” csoda” szarvas.
Mind a 4 égtájon gyújtottak tűzet. Megjegyzés : Ma is négy adventi gyertyát gyújtunk. Most nem írom le az az egész ünnep menetét.
Ha érdekesnek ezt a szertartást,keress rá bátran!
Még annyit, hogy ide tartozik még a rituális mosakodás. Ami nem csak a fürdést jelentette, hanem a lélek megtisztítását is.
Átgondolták mit cselekedtek az elmúlt évben. Kit bántottak meg és kinek tettek jót, vagy rosszat. Majd azt, hogy mit tehenek jobbá. Ezt mind azért, hogy az Öreg isten szemébe és az ember a saját maga szemébe is bele tudjon nézni a jövőévben.
Karácsonyi magyar népszokások szavakban
Luca széke
Mendikálás
Betlehemezés
Kántálás
Pásztorjárás
Pásztorok karácsonyi vesszőhordása
Regölés
Borszentelés
Ostyahordás
Sokféle karácsonyi szokás van még,de a cikk végére értünk.
Általában, ami közös ezekbe a karácsonyi szokásokban az hogy, örömöt, békességet,szeretetet és fényt hozzon minden élőlénynek a Föld legsötétebb napjaiban
A cikk érdekességképpen készült.
Források: Wikipédia
http://www.osnyelv.hu/osny0/ai_karacsony.html
http://lathatatlanember.weebly.com/
http://www.magtudin.org/Karacsonyi%20magyar%20nepszokasok.htm
wikipédia
Tetszett a bejegyzés? Legyél te az első aki kedveli!