Gyerünk a Balatonra! Fonyód

Egy Balatoni kirándulás és egyben utazási tipp képekkel.

„A Balaton is aludt. Gyönyörű, sima felszínén végigragyogott a telehold. Velence, Nápoly büszke az ő tengeri holdfényére. Száz meg száz festett képen dicsekszik vele. Boldogtalan talján, jer csak a Balatonra, ott nézd meg a csöndes nyári felhőtlen éjjel a holdvilágot. Azután merj pisszenni, ha tudsz! (Eötvös Károly)”

Fonyód város Somogy megyében, a Fonyódi járás központja. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Hozzá tartozik Bélatelep és Fonyódliget is.A Balaton déli partján, a Nagy-Berek mellett fekszik. A Sipos-hegyről és a Vár-hegyről gyönyörű panoráma nyílik a tóra. Évente több százezer ember hajózik át innen a túlsó partra. A kikötő bejáratánál kezdődik a Balatonban élő több mint 40 halfajtára horgászók szigete. Közigazgatásilag Fonyódliget, Bélatelep és Alsóbélatelep is Fonyód részét képezi. Utóbbi a város központjától mintegy két kilométerre, a Fonyódi-hegy nyugati lábánál fekszik, a Balaton partján. Hosszában húzódik a 7-es főút. Vasúti csomópont: itt ágazik ki a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalból (Déli Vasút) a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal, ezenkívül saját kikötővel is rendelkezik. Csodálatos üdülőhely. Kutyatartóknak is kiváló,mert itt található a fonyódi kutyás fürdetőhely.

Története:

Fonyód környékén az első embercsoport már 17–18 ezer évvel ezelőtt megjelent. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Feltételezik, hogy erős vára lehetett a Várhegyen, amelyet szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel és állattartással foglalkozó lakosság látott el.

Nevét először Szent László király összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között’Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt.

Fesztiválok:

A Fonyódi Nyári Fesztivált hagyományteremtő jelleggel hívták életre. Erre esik a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezés, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. A városban régi hagyományuk van a Szent István-napi rendezvényeknek, minden év augusztus 20-án. Az igen sok érdeklődőt vonzó eseményen helyet kap a népviseletbe öltözött táncosok, lovasok felvonulása és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. A Balaton egyik legnagyobb téli gasztronómiai programja, a 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket

Látnivalók:

– A hajóállomás és a strand között a 2004. évben elkészült a Balaton déli partjának legimpozánsabb üzletsora
– Kiss István szobrászművész kettős aktja a vízparton áll; a település jelképévé vált.
– A Balaton első átrepülőjének, Lányi Antalnak az emlékműve is itt található.
– A Fácános parkban láthatók a Fácános vár egykori cölöpépítményének sáncai és az újonnan feltárt várárok. Ma is láthatóak a várban állt templom alapfalai.
– Présház étterem – az egyike a helyi népi építészet épségben maradt emlékeinek (mintegy 200 éves műemlék épület).
– A protestáns templom előtti kopjafák a második világháború polgári, a – Kossuth-erdőben lévő emlékmű pedig az első és második világháború hősi halottainak emlékét idézi fel.
– A több mint 100 éves római katolikus templom.
– A Szent István utcában lévő kápolna harangtornya a magyar szent koronára emlékeztet.
– Bélatelep műemlékileg védett villasora az 1890-es években épült fel.
– Várhegyi kilátó (korábban Berzsenyi-kilátó, 2012 óta „Várhegyi Széplátó”)
– Kalmár Péter emlékmű
– Boros-kastély
– Sipos-hegyi kilátó
– Lányi Antal emlékoszlopa
– Fodor András emléktáblája
– Testvérvárosi park
– Panoráma sétány
– Valkó-kilátó
– Kripta-villa (1941-ben épült)
– Kossuth-erdő
– Szaplonczay Manó emlékoszlopa
– Pál Mihály Balatoni szél című szobra
– Turul-szobor (2010)