Fertő tavi kirándulás. Az úti cél Podersdorf am See (Pátfalu)

Ha már Fertő- tó, akkor ne hagyjátok ki ezt a helyet!

A Fertő-tavi világítótorony tengerparti hangulatot sugároz. A tóparti hangulatos promenádon éttermek, fagyizók, finom borok kaphatók. Kerékpáros forgalma nagy, igazi kerékpár paradicsom. A strandja  pár km hosszú, ahol  csúzdák, homokozók, játszóterek várják a gyerekeket. A strand mellett  vízparti szabadidőpark található a Mini-Max. Hajókirándulás napi program és a vizi sport kedvelők is megtalálják a kedvükre valót. Vitorláshajó, kitesurfing és kiteriders sportiskola is működik. A környék (Fertőzug) szikes tavaiban rengeteg madár látható, érdemes megtekinteni.

A strand belépődíjas, a napijegy ára nagyjából 5-6 euró környékén mozog.

Fekvése:

Pátfalu németül Podersdorf am See egy mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, a Fertő tó keleti partján fekszik.

Látnivalók:

  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1791-ben
    épült.
  •  A falu km hosszú strandjával Fertő tó egyik üdülőközpontja.
  • Windmühle Podersdorf am See (szélmalom)
  • Leuchtturm Podersdorf  (világítótorony)
  • Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park

Története :

“A környéken talált kőkorszaki és bronzkori leletek bizonyítják, hogy itt már a történelem
előtti időkben is éltek emberek. A maradványok kelták bój törzsének itteni uralmát is igazolják. Amikor
a rómaiak Pannónia provinciát megalapították a Fertőzugban a kelták által ritkán lakott településeket
találtak. Az egykor sűrű tölgyfaerdőket a rómaiak kivágták és Carnuntum építkezéseihez használták fel.
Utánuk a ma is ismert puszta vidék maradt. Az első szőlőültetvényeket csak Probus császár idején, a 3.
század második felében telepítették. A népvándorlás utolsó hullámaként magyarok a 10. század elején
szállták meg ezt a vidéket.

Szent István király 1021-ben a nyugati határ biztosítására besenyőket telepített ide. Gizella királyné
kíséretében nagyszámú bajor nemes, szerzetes és telepes is érkezett Magyarország területére. Ezek közé
a nemesek közé tartoztak a Poth grófok is, akik a település névadói voltak. Tehát a falu valószínűleg
már a 11. században is létezett, azonban csak 1209-ben “Chesus” néven említik először. Az eredetileg
besenyő határőr település, 1212-ben már biztosan a Poth grófok birtoka volt. II. András király 1217-ben
cisztercita szerzeteseket hívott ide, akik felvirágoztatták a helyi szőlőtermesztést és borászatot.
Ezután a település mindvégig a heiligenkreuzi cisztercita apátság birtoka maradt. A falut 1242-ben a
tatárok teljesen elpusztították. A tatárjárást követően az elpusztított lakosság pótlására IV. Béla
király németeket telepített le. Ezután a viszonylagos béke korszaka következett, mely a település gyors
felvirágzásához vezetett. Egyházát 1379-ben alapították, ekkor szentelték fel a ciszterciek által
épített Alexandriai Szent Katalin tiszteletére épített templomát.

A mohácsi csatavesztést követően új veszély támadt. A falut 1529-ben és 1683-ban is a Bécs ellen vonuló
a török pusztította el. A 16. században elterjedt a reformáció, 1659-ben lakóinak többsége evangélikus
volt. A kuruc háborúk pusztításai után a falut 1711-ben már harmadszor telepítették újra, ezúttal
főként sváb telepesekkel. Ezt követőn lakosságának többsége újra katolikus németajkú volt. A 18.
században pestis tombolt a településen. Ezután újra a felvirágzás időszaka következett. Szélmalmok és
templom épültek. 1809-ben a napóleoni háborúk nyomában éhínség tört ki, majd kolera pusztított. A 19.
század közepén a ciszterciták iskolát alapítottak itt, ez volt az első iskola a Fertőzugban. 1867-ben
filoxérajárvány tört ki, mely elpusztította a szőlőültetvényeket és jelentős jövedelemtől fosztotta meg
a lakosságot.
1910-ben 1214, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri
járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria
Burgenland tartományának része lett. Ezután jöttek az első turisták a faluba. A gazdasági világválság
idején sok család választotta az emigrációt. A második világháborút követően 1955-ig szovjet megszállás
alatt állt. A turizmus csak a szovjetek kivonulása után lendült fel a községben. Pátfalva ma a Fertő tó
egyik fő üdülőközpontja, 1992-óta mezőváros. Különösen kedvező fekvésének köszönhetően itt található a
tó leghosszabb strandja.”

Forrás : Wikipédia

 

 

Fotók Podersdorf azaz Pátfaluról :

Köszönöm ha megosztod!

 

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .